Mégis mi fán terem egy mobilapp? Az app, vagy közismertebb nevén applikáció, alkalmazás egy olyan szoftver, amelyet kifejezetten mobileszközre, például okostelefonokra és táblagépekre terveztek, optimalizáltak. Manapság az okostelefonok széles körben elterjedt használata okán az „appok” kifejezetten népszerűek. Ezek az alkalmazások azonban merőben különböznek a megszokott számítógépes szoftverektől vagy egyéb webes alkalmazásoktól. Önálló szoftveregységek, korlátozott funkcionalitással. A legnépszerűbb ilyen alkalmazásoknak otthont adó platformok a Google-höz köthető Android, az Apple által tervezett és fejlesztett iOS vagy a jelentősen kisebb piaci részesedést magának tudó HarmonyOS, amelyet a kínai Huawei hozott létre saját eszközeihez.
Mi lehet egy mobilalkalmazás szerepe egy ERP-ben?
Az ERP rendszer egy már jól ismert szoftvertermék, amelyet a vállalatok olyan napi ügymeneteik kezelésére használnak, mint például a könyvelés, a humán erőforrás (HR), a beszerzés, az ügyfélkapcsolatok (CRM), az ellátási lánc, a gyártó és műszaki fejlesztési tevékenységek, vagy a karbantartás, a projektek, a kivitelezések irányítása. A fent említett területek mindegyikét asztali vagy webes alkalmazások segítségével kezelik, tekintve, hogy ezek szoftveresen jelentős funkcionalitással bírnak. Az olyan területeken azonban, mint például a helyszíni szerviz, már gyakran korlátok mutatkoznak. Ilyen korlát lehet például az, hogy a helyszíni karbantartók nem tudnak minden alkalommal egy laptop segítségével a vállalati hálózathoz csatlakozni. Az offline képesség ilyenkor kulcsfontosságú, hiszen nem lehet elvárni a helyszíni szakemberektől, hogy mindig legyen biztos internetkapcsolat a közelükben. Ezért is fontosak a mobilalkalmazások.
A mobilalkalmazás-fejlesztés mindennapos kihívásai
A mobilalkalmazások fejlesztésének több módja is van, például írhatunk külön forráskódot az egyes platformokhoz, de használhatunk platformközi fejlesztési mechanizmusokat is. A felhasználás módja szerint ha az „app” lehetővé teszi az alkalmazás testreszabását, akkor a fejlesztőknek karban kell tartaniuk a forráskódot minden olyan ügyfél számára, amely ilyen egyedi módosításokkal rendelkezik. Egy új alkalmazást kell létrehozniuk minden egyes hibajavításkor, amelynek elemei tetten érhetők a felhasználói felületen, a keretrendszer fejlesztésében és verziófrissítéskor is, ráadásul minden felhasználónál. Több forráskód-tárhelyet fenntartani a teljes forráskóddal együtt az egyes felhasználók számára, szintén nem egy egyszerű feladvány. Sokkal inkább egy időigényes és összetett feladat. Amikor például a K+F csapat hibát talál a keretrendszer kódjában és kiad egy hibajavítást, akkor azt minden azonos keretrendszer-verziót alkalmazó felhasználó számára elérhetővé kell tenni. Ez jelentős időt vehet igénybe, akár hónapokig is eltarthat a fejlesztési folyamat. Az elhúzódó fejlesztéssel pedig a frissítési folyamat késleltetése is igen valószínű. A futtatható mobil verzió kiadásának ezért ilyen esetben az úgynevezett sideloading az egyetlen módja az alkalmazás áruházban való közzététel helyett. Végeredményben, az ügyfelek száma alapján ez több ezer futó fájlt eredményezhet.
Mi az IFS mobilalkalmazások jövője?
Az új IFS Aurena Native Development módszertan szerint a teljes fejlesztési folyamat két részre oszlik. Az üzleti logikát és a felhasználói felület működését (testreszabás + standard alkalmazás) meghatározó metaadat, valamint tároló (konténer) alkalmazás fejlesztésre, amely a metaadatok és a keretrendszer funkcionalitása alapján létrehozza a felhasználói felületet és a logikai működést. Ennek megfelelően a fejlesztés két kiadást eredményez, egy metaadat kiadást és egy tároló (keretrendszer alkalmazás) kiadást.
A tároló alkalmazás tartalmazza a keretrendszer és natív platform funkciókat. Ennek megfelelően minden platformra három különböző futtatható kód készül, amelyek a metaadatok és az olyan natív alkalmazásfunkciók, mint GPS, kamera, hívások kezelése alapján képesek a felhasználói felület és az üzleti logika előállítására.
Tehát a tároló alkalmazás (amely visszafelé kompatibilis) az alkalmazás áruházban kerül kiadásra, az ügyfelek gond nélkül letölthetik és frissíthetik vele az aktuálisan használt alkalmazásukat. A keretrendszer hibajavításai és új funkciói is az alkalmazás áruházon keresztül, normál alkalmazás frissítésként kerülnek kiadásra minden ügyfél számára. Mivel az alkalmazás visszafelé kompatibilis, a végfelhasználók a korábbi IFS Applications/Cloud verziókkal együtt is használhatják a legújabb kiadást. A felhasználói felületért és üzleti logikáért felelős fejlesztő pedig csak ezekre a területekre koncentrálhat, és a metaadatokat a normál alkalmazás kiadással együtt, a szokásos kiadási folyamatnak megfelelően adhatja ki.
Az új IFS Aurena Native Development módszertan az agilis fejlesztés eszköztárának felhasználásával új korszakot nyit az IFS mobilalkalmazás-fejlesztésben.